Sziasztok! Mai bejegyzésemet egy cikk inspirálta, melyben egy 14 éves lány történetét olvashatjuk el. Bemutatom nektek ezt a cikket, valamint elmélkedéseimet a témában általánosságban is kifejtem, a megszokotthoz hűen. Várom a saját véleményeiteket is!

"Katelyn Norman 14 éves, és két éve küzd csontrákkal. Nemrég tudta meg, hogy áttétek miatt csak pár hónapja van hátra..."

Kezdődik a cikk ezzel a pár sorral, melyből nem feltétlen számítanánk a cikk további részében olvasható folytatásról. A cikkből kiderül számunkra, hogy a 14 éves lánynak egy olyan betegsége van, mellyel már, legjobb esetben is, csak néhány hónapig élhet tovább. A lány a kezelések helyett összeállította saját "bakancslistáját", azokról a dologokról, melyeket mindenképpen meg szeretne csinálni mielőtt elmenne ebből az életből. Szerintem mindenki számára sok kérdést vethet fel ez a sajnálatos történet.

Első körben talán kezdhetjük azzal a kérdéssel, hogy mi jobb?! Tudni pontosan, hogy mennyi van még az életünkből, vagy inkább úgy élni, hogy "váratlanul" érjen minket a vég? Szerintem ez egy nagyon nehéz kérdés. Nagy hezitálásban lennék, ha adódna egy ilyen lehetőség. De talán az utóbbinál maradnék, hiszen talán jobb anélkül élni, hogy az ember "rágörcsölne" arra, hogy még mennyi ideje is maradt hátra. Ugyanakkor mégis ott van a kíváncsiság, vajon minden eltervezett momentumra lesz-e elég idő. Még szerencse, hogy egyelőre nem adódott ilyen lehetőség, hogy választanom kellene. Nehéz döntés.

Másodjára pedig vegyük azt figyelembe, ha mondjuk egy betegség miatt (mint a cikkben is) már csak egy bizonyos idő maradna az életből. Itt is több lehetőség áll "rendelkezésünkre", hiszen minden ember más esetekben más döntéseket hozna. Sok kérdés merülhetne fel bennünk. Például, hogy
Próbálkozzunk a kezelésekkel és javítsunk állapotunkon, vagy esetleg élvezzük ki a megmaradt időnk minden pillanatát? (Igen, talán ez attól is függ, hogy a betegség éppen mennyire súlyos)
Ha a második lehetőséget választjuk, akkor a szeretteinkkel együtt vagy éppen nélkülük próbálnánk élvezni a maradék időt? (Nálam itt egyértelműen az első megoldás játszik)

Mindenesetre jó ötletnek találom a saját bakancslista elkészítését és kifüggesztését, mivel talán ez is motiválóan, inspirálóan hathat ránk. Próbáljunk meg ebben a listában nem feltétlen az anyagi örömökre gondolni. Higyjétek el, hogy a családnál, barátoknál és a saját szórakozásunknál nem érhet többet semmiféle anyagi lehetőség. Érdemes elgondolkodnunk ezeken a dolgokon, mert nem tudhatjuk sohasem, hogy éppen mit hoz a sorsunk.

Továbbá akit érdekel egy hasonló esetet bemutató film, nagyon ajánlom mindenkinek (talán már sokan ismeritek) a 'Bakancslista' című filmet, Jack Nicholson és Morgan Freeman szereplésével.

Valószínűleg én is szerkesztek magamnak egy saját bakancslistát. De ha nem is jegyzem fel valahová, attól függetlenül még emlékezni fogok rá és magamban pipálom ki a beteljesült pontokat. Ez a cikk is arra inspirál, hogy minden élethelyzetben próbáljunk meg csak a jó dolgokra koncentrálni, és megragadni minden pillanat lehetőségeit. Továbbra is várom a ti nézőpontjaitokat, valamint megoszthatjátok velünk a saját bakancslistátok egyik legérdekesebb pontját.

Üdv.: U.

Forrás